Az uniós csatlakozás küszöbén hazánkban sajnos még mindig napi gyakorlat, hogy a magyar gazdák, szállító vállalkozások, és a feldolgozó üzemek a vágásra szánt haszonállatok tekintetében, különösen szállításukon spórolnak. Előfordul, hogy a telepakolt teherautókon az állatok egymást tapossák félholtra, vagy a nem megfelelő szállítási mód miatt, a szélsőséges időjárási körülmények által tömegesen pusztulnak el - figyelmeztet az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület.

Jóllehet, az Európai Unióban a tartás és a levágás körülményeinek meghatározásán túl, az egységes piacon belüli nagy földrajzi távolságok miatt fontos kérdés az állatok szállításának módja, a szigorúbb szabályozás ellenére mégsem teljes az állatvédők elégedettsége. Világszerte, de különösképpen az Európai Unió tagországaiban hevesen tiltakoznak a nyolc órát meghaladó vágóállat-kereskedelem ellen. Néhány hete például Írország neves gazdasági állatvédő szervezete, a Compassion in World Farming (CIWF) demonstrált az ír mezőgazdasági Minisztérium épülete előtt Dublinban annak érdekében, hogy az Európai Unió egy, valóban az állatok jólétét szolgáló reform korszakába lépjen, és véget vessen a nagy távolságokra szállított állatok szenvedésének. Évente ugyanis mintegy 3 millió állatot - szarvasmarhát, bárányt, disznót és lovat - szállítanak élve több ezer kilométer távolságra egész Európán keresztül. Az Egyesült Királyságból, Spanyolországból például bárányokat visznek levágásra Görögországba, Lengyelországból, Litvániából és Romániából lovakat szállítanak vágásra Olaszországba, illetve Írországból, Franciaországból és Németországból szarvasmarhát szállítanak hajón Libanonba, a Közel-Keletre. Az Ír Köztársaságból fiatal marhák ezreit tengeren, majd szárazföldön szállítják Hollandiába borjúhúsnak; az idősebb, elválasztott marhák ezreit ugyancsak tengeren, majd szárazföldön szállítják Spanyolországba és Olaszországba hízlalási céllal; illetve marhák ezreit hajózzák be Libanonba, a Közel-Keletre levágásra. Tavaly több mint 138.000 ír borjút és marhát szállítottak a kontinensre és több mint 35.000 marhát vittek Libanonba. Az állatoknak az utazások puszta hossza stresszt okoz. Nyáron az európai kontinensen nagyon magas a hőmérséklet, emiatt a kamionon szállított állatok szenvednek a hőségtől és a vízvesztéstől, néhány közülük el is pusztul. A hosszú út során az állatok megsérülnek, elcsigázottak lesznek. Mivel ezen állatok szállítása állategészségügyi kockázatot jelent, ennek minimalizálása érdekében természetesen számos követelményt állított fel az EU. Az állategészségügyi ellenőrzés száz százalékos a származási helyen, ahonnan a szállítmány indul és szúrópróbaszerű a rendeltetési helyen, ahová a szállítmány megérkezik. Szabály írja elő, hogy szállítás közben védeni kell az állatok egészségét és testi épségét. A szállítóeszközökön nem lehetnek olyan sarkok, kiálló élek, szúrópontok, amelyek az állat sebesülését okozhatják. Biztosítani kell a megfelelő szellőzést, illetve elegendő helyet ahhoz is, hogy az állatok lefekhessenek. Az előírások betartását a hatóságok szigorúan ellenőrzik, mégis többször előfordul szabálytalanság. Az Európai Bizottság sorozatos vizsgálatai alapján - amelyeket az EU tagállamokban végzett - a sofőrök rendszerint nem állnak meg pihentetni az állatokat, miként a törvény megkövetelné. A szükségtelen szenvedés elkerülése érdekében előírás az is, hogy a vágóhídra szállítás időtartama maximum nyolc óra lehet, de sokan ezt a szabályt sem tartják be. Más utak esetében pedig az itatások és az etetések közötti időt le kell rövidíteni, ennek érdekében Európa-szerte pihenőhelyek kialakításán dolgoznak. Élő állat szállítmányokat állategészségügyi bizonyítvány és hosszú távú szállítás esetén útvonalterv kíséri. Ezek a dokumentumok tartalmazzák mindazokat az adatokat, igazolásokat és állategészségügyi garanciákat, amelyek elengedhetetlenek az unión belüli szállításhoz. Az állati eredetű termékeket közösségen belüli szállításkor kereskedelmi iratok kísérik. Az unió annak érdekében, hogy az állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett szállítmányok mozgását figyelemmel tudja kísérni és hatékonyan felügyelni, létrehozott egy számítógépes hálózatot (ANIMO), amelynek segítségével a rendeltetési hely kódolt üzenetben előre értesül minden szállítmány érkezéséről és adatairól. Az egységes belső piac alapelvei és az ennek megfelelő állategészségügyi ellenőrzés hazánkban a csatlakozáskor léptethető életbe. Magyarországon jelenleg is állategészségügyi bizonyítványhoz kötött az élő állatoknak illetve az állati eredetű termékeknek belföldi és nemzetközi szállítása egyaránt. Az Európai Uniótól különbözik azonban a kísérő dokumentumok formája és tartalma is. Az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület közleménye szerint az állategészségügyi ellenőrzés nálunk ma teljes körű mind a származási helyen, mind a rendeltetési helyen. Magyarországon azonban egyelőre nincs a feltételeknek mindenben megfelelő pihenőhely. A mezőgazdasági tárca számításai szerint egy-egy ilyen megálló létrehozása 300 millió forintba kerül. Az egyesület vezetősége szerint jobb szállítási körülményekkel jobb minőségű árút teremthetnek a szektor résztvevői, de a humánus állatkezelés erkölcsileg is fontos. Bár a szegényebb EU-tagországok ellenkezése miatt az alapelvek eddig nem válhattak általánossá, több ország egyoldalúan már bevezette a szigorításokat. Igaz, a magyar jogszabályok 1999. óta megfelelnek az uniós előírásoknak, ellenőrzésük szigorítását indokolja a helyi állatszállítások mellett a Kelet-Európából az Unió vágóhídjaira irányuló hatalmas átmenőforgalom. Tudatos környezetkezeléssel pedig elkerülhető lenne az állatok számára haszoncélból okozott kínzás-és fájdalom - áll az Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület közleményében.